Nyakunkon az újabb válság – vészjósló prognózis érkezett

Újabb válsághoz közelít a világgazdaság, miközben egyre tovább tarthat a globális kereskedelmi háború – borús prognózis érkezett a Concorde-tól. Az MNB pedig egyelőre tanácstalan.

Trump bekeményített, de kinek lesz ez jó?

Ez pedig azzal jár az amerikaiak szerint, hogy az amerikai kereskedelmi mérleg újra jelentős mértékben negatív. Innen nézve ezért abszolút érthető a kereskedelmi akadályok kiegyenlítésére irányuló amerikai nyomás – még ha a módszerekkel lehet is vitatkozni.

A gazdaság egy részében még csak most jöhet a bérrobbanás

„A cégeknek a nyitott pozíciók betöltése, a munkaerő megtartása költségnövekedéssel jár. Ez egyes szektorokban a következő években 10-20 százalékkal is növelheti a bérköltséget. A munkaerőhiány nem csak idehaza, globálisan is kiemelt kérdés. Érinti a kisvállalkozásokat, csak úgy, mint a nagy, több ezer főt foglalkoztató vállalatokat.”

100 dollár lesz az olajár, ha Venezuela összeomlik

„A fentiek persze Venezuela kiesése esetén történhetnek meg, aminek jelenleg 20-30 százalékos a valószínűsége, tehát nem eldöntött esemény. A valószínűbb forgatókönyv, hogy folytatódik a dél-amerikai ország olajkitermelésének lassú, ámbár gyorsuló ütemű csökkenése. Így bár a 100 dolláros olajár valószínűsége nem extrém nagy, a fekete arany árának tartós esése sem valószínű.”

A sarlatánoknak vagy az orvosoknak hiszel?

„Elmehet az olasz elit is a falig, lehet zsarolni és brutális recesszióba rántani a gazdaságot a semmiért, de az olasz problémákért nem Brüsszel, hanem elsősorban maga az olasz elit felel. Fiskális fegyelemre, strukturális reformokra, a termelékenység és a versenyképesség növelésére lenne szüksége az olasz gazdaságnak. Ezen az úton indultak el a görögök az elmúlt közel három évben, és már van látható pozitív eredménye a kúrának. A görög példából tanulva elmondható, ha betegek vagyunk, akkor maradjunk a hagyományos orvoslásnál.”

Törökországból indulhat a következő válság

„Nehéz megjósolni, mikor éri el a világgazdaságot a következő válság, de néhány eseményre bátran mernék fogadni. Az egyik az, hogy abban a bizonyos válságban Törökország nyakig benne lesz. Lehet, hogy a kiváltója lesz, lehet, hogy csak szenvedő alanya, de azt, amit a gazdaságpolitikával jelenleg művelnek a törökök, csak Magyarország tudta megvalósítani még a 2008-as válság kirobbanása előtt. Törökországban látszólag minden rendben van. A gazdaság idén várhatóan 3-4 százalékkal bővül, a munkanélküliség viszonylag alacsony. Az államadósság 30 százalékos szintje is rekord alacsony, a GDP 30 százalékánál is kisebb. Nincs itt semmi látnivaló – gondolhatnánk.”

Egy nagy pénzügyi kísérlet végére ért a világ

„A tavalyi év látványos részvényár-szárnyalást és enyhe kötvényhozam emelkedést hozott, új abszolút csúcsra repítve az amerikai indexeket. Erősek voltak a fejlődő piacok is, miközben a konszenzussal szemben a dollár évek óta egyik legrosszabb szériáját könyvelhette el. A kettő összefügg: amikor a világ többi részének növekedése az USA-hoz képest relatíve erős, akkor az amerikai deviza nem szokott jól teljesíteni, ilyenkor a pénz az amerikai helyett más régiókba áramlik. Eközben azonban a Fed folyamatosan kamatot emel, így a hozamkülönbözet folyamatosan nő a dollár javára. A befektetők fejében pedig az a legfontosabb kérdés, hogy az optimizmus kitarthat-e az idei évben is, vagy pedig már minden túl drága és elkerülhetetlen a korrekció.”

Zsákutcába vezet az Uber?

„Az Uber üzletpolitikájáról megosztóak a vélemények, amelyen a szexuális zaklatási és kibertámadási botrány sem javított, ugyanakkor az innovációnak az az applikáción alapuló iránya, mint az Uber vagy Airbnb, mindenképpen felbolygatja a befásult piacokat. Sokáig úgy tűnt, hogy az Uber növekedésének útjában csak a taxitársaságok állnak, de ez ma már közel sincs így, hiszen számos versenytárs lépett a piacra. Kérdés, hogy elegendő-e a vállalat jelenlegi stratégiája egy sikeres tőkepiaci debütáláshoz? A stratégia választ kell adjon a növekedés, profitabilitás kérdéseire, de a szabályozói környezet és a sharing economy által megjelenő változásokra is reagálnia kell.”

Meddig vehetjük még készpénznek a készpénzt?

„Meglepődne a kedves olvasó, ha a városban sétálva egy nyilvánvalóan hajléktalan polgártársa bankkártya leolvasó készülékkel felszerelkezve kínálná Önnek a „Fedél nélkül” című karitatív lapot? Budapesten bizonyára komoly hírértéke lenne annak, hogy a közösség legnehezebb sorsú tagjai ilyen fejlett eszközökkel gyűjthetnék az adományokat, de Stockholmban ez évek óta magától értetődő. Svédország a világ leginkább „készpénzmentes” országa, az összes fizetési tranzakció értékének kevesebb, mint 2%-ában cserél gazdát fizikai készpénz, és gombamód szaporodnak azok az üzletek, ahol egyáltalán el sem fogadják a készpénzt, kizárólag bankkártyával vagy valamilyen alternatív digitális technológiával lehet kiegyenlíteni a számlát.”

A magyarok ezt már nem eszik meg (interjú)

„Fontos a hosszú és rövid távú folyamatokat elkülöníteni. A hosszú távúak közül fontos, az egyre szűkebb a technológiai szektor ereje. Ha a Facebookból, Amazonból, Apple-ből, Netflixből és Google-ből álló úgynevezett FAANG-csoporttal valami baj lesz, az komoly problémát eredményezhet. Egyelőre erről nincs szó, de figyelni kell őket. Rövidebb távon több probléma is látható volt az említett megingás előtt. Az egyik, a piacokat, valamint a kis- és nagybefektetőket egyaránt izgalomba hozó kriptodevizák kérdése.”

  • A Concorde Csoport további tagjai: