A magyar GDP 12-szerese ül japán postabanki betétben

Fejlett ország, elöregedő társadalom, jelentős megtakarításokkal, amit valahogy kezelni kell – Japán nyugodtan nevezhető a nyugati társadalmak állatorvosi lovának. A japán postabank – Japan Post Bank Co. – a világ egyik legnagyobb betéti állományát, mintegy 1700 milliárd dollárt kezelő pénzintézete, ám évtizetedes, rövid lejáratú japán állampapírok vásárlására alapozott működési rutinja alól az elmúlt évek kihúzták a szőnyeget. A betétállományt így egyre kockázatosabb eszközökbe helyezik, az egyre nagyobb kitettség mögött pedig végsősoron a Japán állam áll – egy olyan helyzettel, ami nemsokára a fejlett világ számos pontján ismerős lehet.

A csodatej. A legtutibb befektetés és még egészségesebbnek is hiszik

A legmenőbb techcégeket sokszorosan felülmúló árfolyamnyereséget biztosított részvényeseinek az új-zélandi A2 Milk nevű cég 2015-ös tőzsdei bevezetése óta. A siker kulcsa, hogy megtalálták azt az egyre növekvő fogyasztói réteget, amely hajlandó többet fizetni a tejükért, ami nem tartalmaz egy bizonyos, az európai és az amerikai tehenek által is termelt fehérjét. Márpedig egyes kutatások szerint ez az A2-tejből hiányzó fehérje felelős számos emésztőszervi és szívrendszeri megbetegedésért. Tudományos konszenzusról egyelőre messze nem beszélhetünk, ezzel együtt nemcsak az A2 Milk eddigi, hanem a potenciális növekedése is jelentős.

Kína devizaháborúval fenyeget

A múlt hét elején Kína világos üzenetet küldött az amerikai kormányzatnak: a kereskedelmi háborúnak nevezett konfliktus eszkalációjának esetén kész bevetni az „atombombát”, a jüan leértékelését, alighanem globális leértékelési háborút indítva el ezzel a világgazdaságban. Éppen akkor, amikor a bő egy évtizede tartó konjunktúraciklus szinte minden fontosabb régióban a kifulladás jeleit mutatja.

A bennfentesek és a techóriások kaszálnak a tőzsdén

Aki 2019 egyre szaporodó elsődleges nyilvános részvénykibocsátásaiban az új Google, Amazon, Microsoft, Mastercard vagy Visa lehetőséget látja, az jó eséllyel fog csalódni az elkövetkező években. Veszteséges, túlárazott cégek lepik el a tőzsdét.

Boris Johnson nem blöfföl

Hallott már a kedves olvasó brit miniszterelnököt megesküdni arra, hogy a brexit három hónap múlva megvalósul, így vagy úgy, „with or without a deal”? Hát persze, Theresa May vesszőfutásának utolsó időszakában mindenkinek volt alkalma hozzászokni az ilyen típusú terheléshez, aminek az lett a következménye, hogy a brexit elvégeztetett politikai tényből látszólag visszaminősült holmi vitás kérdéssé, beszédtémává. Boris Johnson mostani határozott ígérete ezért nem tud olyan hitelesen hatni, mint amilyen hiteles valójában. Pedig a Churchill-rajongó mókamester ezúttal tényleg nem viccel.

Trump láthatatlan falai már felépültek, a mexikói határ csak a bónusz lesz

Három nappal ezelőtt az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság engedélyezte Donald Trump számára a Pentagon költségvetéséből történő átcsoportosítást a mexikói határfal építésére. A regnáló elnök vérprofi politikusként minden erejével igyekszik legszimbolikusabb kampányígéretét megtartani. A felszín mögött több fronton is – szemben a még csak tervezett mexikói fallal – már állnak a falak az amerikai gazdaságban és társadalomban. A magasan kvalifikált külföldi munkaerő – melyre a vezető technológiai vállalatoknak égető szüksége van – Egyesült Államokba történő beutazási körülményei nehezedtek, nehezednek. A (luxus)ingatlanpiac vételi oldala teljesen kiszáradt a kihátráló külföldi vevők miatt. A demokrata szavazók között pedig egyre kevesebb olyan választót lehet találni, aki extrém büszke lenne arra, hogy amerikai.

A mondat, ami megmentette az eurót

Ma hét éve, az adósságválság csúcsán mondta leghíresebb, “whatever it takes” beszédét Mario Draghi, az Európai Központi Bank leköszönő elnöke. Tényleg mindent megtettek, de Draghi elnöksége alatt már biztosan nem tér vissza a “normális” monetáris politika – hiába készültek kamatemelésre, most újabb lazítást voltak kénytelenek bejelenteni. Kérdés, hogy utódja, Christine Lagarde nagyobb sikerrel tudja-e meggyőzni az eurózóna kormányait, élükön a fiskális konzervatív németekkel arról, hogy az európrojekt több egyszerű szoros együttélésnél és a megnyíló lehetőségek opportunista kiaknázásánál. Ha nem, az EKB-nál továbbra is csak arra koncentrálhatnak, hogy bármit megtegyenek, hogy egyáltalán megmentsék az eurót, és a válságkezelésnek szánt mondat az EKB állandó mottója lehet.

Ezért van tanárhiány

A munkerőhiánnyal küszködő versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek, miközben egy kezdő gimnáziumi tanár bére ezalatt csupán 11 százalékkal nőtt. A bérolló nagyon kinyílt az elmúlt pár évben akkor is, ha a nettó béreket a nemzetgazdasági átlaggal hasonlítjuk össze, írja a Concorde blog elemzése.

A többmilliós tornacipő a Z-generáció Mona Lisája – így lett óriási üzlet a méregdrága surranókból

Érhet-e 500 ezer vagy 2 millió forintot egy edzőcipő? A Stockx nevű online cipőtőzsde napi 2 millió dollár feletti forgalmat generál, a cég értéke pedig a legfrissebb tőkeemeléssel kalkulálva átlépte az egymilliárd dollárt. A limitált cipők piaca az Egyesült Államoktól Európán át Kínáig virágzik és napról napra nő, egyes limitált szériás vagy más okból kultikus cipőkért pedig dollárezreket vagy akár tízezreket fizetnek az úgynevezett sneakerheadek.

Az ezüst az új arany?

Az erősödő kereslet és az ettől egyre nagyobb mértékben elmaradó (de ezzel együtt stabilnak mondható) kínálat önmagában is az ezüst árának várható növekedését jelezné. Emellett a korábbi várakozásoknál is mérsékeltebb monetáris politika és az arany árához képesti – a történelmi korreláción jócskán túllépő – alulárazás is abba az irányba mutat, hogy a nemesfémbefektetőknek érdemes hosszabb távon az arany mellett ezüstben is gondolkodniuk. A piaci pozicionáltsági adatokból az látszik, hogy a shortállomány már csökken.

  • A Concorde Csoport további tagjai: