Publikációk
Nincs szerencséjük idén a légitársaságoknak. Az év elején az amerikai-iráni konfliktus miatt megugró olajár, most a koronavírus miatt került nyomás alá a szektor. Még nehéz számszerűsíteni a hatásokat, de úgy tűnik, hogy a növekedési fázisban lévő légitársaságok, mint a Wizz Air, vagy a Ryanair, „olcsóbban” megúszhatják az eseményeket.
Publikációk
A hét elején rég nem látott esés bontakozott ki a részvénypiacokon, miután a koronavírus fertőzések globálisan emelkedő száma mellett a piaci szereplők a növekedési kilátások romlása miatt aggódhattak. Alapkezelői felmérésünkben profi befektetőket kérdeztünk meg a koronavírus tőzsdei hatásairól.
Publikációk
A németek nem gazdagok, sőt, szegényebbek, mint a lengyelek vagy a görögök. A valószínűleg sokakat meglepő tény hátterében egy újabb meglepő tény áll: a német gazdaság lemaradt, szerkezete elavult, az ezt fenntartó német gazdaságpolitika pedig egész Európa számára súlyos következményekkel, áldozatokkal jár. De a német háztartások is áldozatok – részben emiatt kényszerülnek ugyanis arra, hogy a nullkamat világában egyre kevesebb hozamot és értéket képviselő pénzben tartsák megtakarításaikat. Ideje egy kicsit másképp (is) gondolkodni a német gazdaságról.
Publikációk
Tőzsdei tankönyvekbe illő árfolyammozgást, forgalmat és őrületet hozott a Tesla részvények kereskedése február első hetében. Mintaszerű, mindent megváltoztató „gamechanger” negyedévre láttunk példát az elektromos autógyártónál tavaly októberben. És legalább ennyire mintaszerű volt a múlt heti felrobbanó tetőzés (blow-off top) is. Mesélnek a grafikonok és a múlt egy hasonló Facebook sztorival és a Qualcomm 2000 eleji tetőzésével.
Publikációk
Tavaly szeptemberben olyan dolog történt a repopiacon, amire még nem volt példa és aminek statisztikai szempontból 3 milliárd évente egyszer kellene csak előfordulnia: a kamatlábak hirtelen a többszörösére ugrottak. Ez teljesen meglepte a Fedet és nem is tudott megfelelő magyarázattal szolgálni az eseményre. A hirtelen pánik okát fejtegeti írásában Márton Szilárd, a Mozaique Alapkezelő befektetési igazgatója, amit az alábbiakban változatlan formában közlünk.
Publikációk
A klímaszorongás a befektetői társadalmat is elérte, 2019 egyértelmű fordulópontnak tekinthető a klímaválság körüli figyelem emelkedésében a tőkepiacokon is. A sok zöldnek mondott vagy zöldnek látszó befektetés között azonban valójában kevés olyan akad, amibe úgy tehetünk pénzt, hogy valóban kicsit nyugodtabbak lehetünk: nem olyan cégeken keresünk pénzt, amelyek növelik a környezetei kockázatokat. Négy kategóriára bontva mutatjuk be a zöld befektetéseket, és azt, hogyan érdemes felmérni, hogy valóban a kibocsátás-csökkentés mellett elkötelezett cégek állnak-e az új buzzword, az ESG-alapok mögött.
Publikációk
Jónap Richárd, a Concorde csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere hangsúlyozottan elméleti alapon, a korábbi tőzsdei fordulatok elemzésével három forgatókönyvet mutat be írásában, mivel szerinte „a tőkepiacot ma tulajdonképpen kizárólag a koronavírus foglalkoztatja, se Trump twitterei, se a Fed, de még a vállalati hírek se nagyon látszanak érdekelni a befektetőket”.
Publikációk
Közel egy éve írtunk arról, hogy meglátásunk szerint a Magyar Telekom kisebbségi részvényesei ténylegesen a rövidebbet húzták az elmúlt években. A helyzet tavaly sem sokat változott. A Magyar Telekom az elmúlt 1 és 3 éves távon is a régió leggyengébben teljesítő telekommunikációs részvénye volt.
Publikációk
A Neoton Famíliát még anno a Hungaroring építése ihlette arra, hogy elkészítse az autóversenyzésről írt 220 felett című dalát. A tőzsde nem autóverseny, viszont az ott megszokott tempóban lépett immár 220 dolláros árfolyam fölé a Nasdaq-100 amerikai technológiai indexet leképező QQQ ETF a múlt héten. Kétszázhúsz felett észre sem veszed és elhagyod a valóságot, átértékeled magadban a világot és közelbe kerül a távol, többek között ezek hangzanak el a dalban. A mai írásban a Neoton Família által így kijelölt vizsgálati szempontok alapján azt nézzük meg, hogy az amerikai technológiai szektor részvényei elhagyták-e a valóságot, át kell-e értékelnünk magunkban a világot, illetve, hogy közelbe került-e a távol.
Publikációk
A hivatalos adatokban a jegybanki lazítás ellenére alacsonynak látszik, de a valóságban alighanem több országban is magasabb az infláció, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ez pedig önmagában is jelentős társadalmi konfliktusforrás, miközben ugyanis a közkeletű, „a gazdagok nem, vagy alig fizetnek adót” mondás nem igaz, az igen, hogy az általuk elérhető befektetések nyújtottak a leginkább védelmet az infláció, a vagyonok leértékelődése ellen. A középosztály azonban lecsúszást, vagyonértéktelenedést élt meg – megdöbbentően mutatja ezt, hogy a német háztartások megtakarításainak értéke alacsonyabb szinten van, mint a görögöké.