Fel kell készülnünk a magasabb kávéárakra

A kávépiacon a rekordszintű kereslet ellenére évek óta tartó árfolyamcsökkenés a kínálati fenntarthatóságát veszélyeztető, negatív folyamatokhoz vezetett. Tavaly év végén már egyre több jel utalt arra, hogy közeledünk a mélyponthoz, és a termény ára emelkedni fog. Idén ezt a várakozást az árfolyam is igazolta.

Görög csoda és a forint drámája – ezek az év chartjai

Az új állampapír sikere, a befektetői vagyon központosodása, az elmúlt évek legkomolyabb hozamcsökkenése, görög gazdasági csoda, katasztrofális év a forintnak az év chartjain. Közgazdászokat és elemzőket kértünk fel, hogy osszák meg velünk, szerintük mi volt idén a legfontosabb vagy legérdekesebb ábra, és röviden indokolják meg, hogy miért: íme, 2019 legérdekesebb ábrái. A beküldött kommentárok az egyes szakemberek saját véleményét tükrözik.

Brexit: kezdődik a második felvonás

A remény halt meg utoljára, ahogy mindig. A brit parlamenti választások eredménye megadta a kegyelemdöfést a brexit elmaradásában három és fél éve bizakodó csodavárók reményeinek. A konzervatívok fölényes győzelme kényelmes többséget biztosít Boris Johnsonnak a kilépési egyezmény ratifikálásához, ezzel eldőlt, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilép az Európai Unióból.

Életbe lépett a Dzsungel Törvénye! – Ez Magyarország számára is fontos

Az amerikai farmerek negyede csődben van: Kína a kereskedelmi háború miatt azzal is bünteti az USA-t, hogy igyekszik más – zömmel dél-amerikai – partnerektől vásárolni, közben a piacon a szója és egyéb termények ára is esik. A számára fontos választói réteget jelentő farmerek szenvedését az újraválasztására készülő Trump nem nézheti tétlenül – ha Kínát nem tudja, legalább az amerikai termelőknek konkurenciát jelentő dél-amerikai államokat próbálja megrendszabályozni. Az ad-hoc és egyre agresszívabb amerikai kereskedelempolitikai döntések Európát is sújtják, miközben az USA lényegében blokkolta a vitás ügyekben közvetíteni képes WTO-t: a Kereskedelmi Világszervezet bírósági funkciója gyakorlatilag működésképtelenné vált, miután legfelső bírói fórumába az USA szándékosan nem delegált jelöltet – értékeli írásában az aktuális világkereskedelmi folyamatokat Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája.

Mélyfekete péntek – a Black Friday sérültjei és halálos áldozatai

A hálaadási hétvége kiskereskedelmi értelemben vett öt napján 730 milliárd dolláros forgalom várható az Egyesült Államokban. A limitált számban elérhető extrém akciókra sokszor emberi mivoltából kivetkőzött bevásárlóhad veti rá magát. Ennek a tömegjelenségnek sajnos halálos áldozatai is voltak az elmúlt években: volt, akit eltaposott a tömeg, és volt, akinek egy tévé esett a fejére az akciós árukért zajló dulakodás közben. Több autóbaleset történt amiatt, hogy az egész napos vásárlási küzdelemtől fáradt sofőrök elaludtak a volánnál – és ez csak az elmúlt tíz év mérlege, olvasható a Concorde Értékpapír blogján. Idén 730 milliárd dollár körüli forgalom lehet.

Generációs világháborút okozhat a gigantikus vagyon-átcsoportosítás, amit a jegybankárok okoztak

Miért gondolhatjuk azt, hogy Ben Bernanke napjaink rohamosan terjedő észak-amerikai kommunizmusának a szülőatyja? Amikor a vezetésével a világ nagyobb jegybankjai szétterítették a pénzügyi rendszert friss Excel-pénzzel, akkor a nyugdíjas és nyugdíjközeli generációk megtakarításait és ingatlanvagyonát megmentették, majd extrém módon felértékelték. Mellékhatásként pedig hajléktalanná váltak fiatalok százmilliói. Extrém generációs feszültségek jöhetnek emiatt az előttünk álló évtizedben.

A kényszerzubbonyt mindenkire ráhúzták

„Habár sokan mondogatják, hogy a bull piac végét jelezheti, amikor elszabadulnak az árazások, én úgy látom, hogy mindez a tőkepiacok normális működésének velejárója” – vallja Rimár Péter. A Concorde Értékpapír Zrt. intézményi üzletkötőjével az elmúlt év eseményeiről, köztük a kereskedelmi háborúról, a Brexitről, a klímavédelemről, és arról is beszélgettünk, mennyire torzítja a piacot a MÁP Plusz. Utóbbi kapcsán például megjegyezte, hogy bár a kettős kamatrendszer káros, mégis szólnak mellette érvek. Mint, ahogy az is védhető szerinte, hogy Munkácsy Golgotáját 3 milliárd forintért vásárolta meg az állam. Sőt, mint mondja, jó lenne, ha a kortárs műtárgypiacon is legalább ennyit költenénk évente.

A harc művészete és a Twitter-huszár magányossága

Az Egyesült Államok és Kína összecsapása fegyveres konfliktust leszámítva minden fronton zajlik, és ez a folyamat várhatóan nem is ér véget a mi életünkben. Az USA jelenlegi legfontosabb célja az lehet, hogy gyengítse, hátráltassa Kína előretörését, miközben a választott eszközök – leegyszerűsítve és nem kizárólag: a kereskedelmi háborúnak hívott folyamat, és különösen a szabad kereskedelem, vagyis tágabb értelemben a modern, szabályozott kapitalista szabadverseny korlátozása – éppen Amerika primátusának alapjait kérdőjelezik meg.

Kész: nincsenek eladók az amerikai tőzsdén

Egy komolyabb vállalati lassulást mutató Amazon gyorsjelentésre szinte semmit nem tudott pénteken esni a részvényár, történelmi csúcsra ment a Nasdaq-100. Mindeközben a Microsoft igazi Jedi-ként tér vissza. Ha nincs hír, akkor alacsony forgalommal emelkednek szépen lassan az amerikai börzék köszönhetően az alulsúlyozott intézményi befektetőknek. No news = good news. Jó hírekre pedig igazi vihar tombol „Shortosfalván”, ahogy azt a Tesla részvényekben láthattuk csütörtökön és pénteken. Nincsenek eladók, a vevőknek kell folyamatosan emelniük a vételi áraikat, hogy az áhított részvényekhez hozzájussanak.

Brexit: Macron kezében a britek sorsa

A francia elit megbarátkozott, sőt, tulajdonképpen már szereti a britek nélküli EU gondolatát, Franciaország vezetésével így akár kialakulhat az EU-27-ek között egy a további halasztást elutasító, a német és a többségi szándékkal szembe menő blokkoló kisebbség. Csak az biztos, hogy a britek túlfeszítették a húrt – Johnsonnak abban igaza lehet, hogy az elmúlt napok szinte követhetetlen, elvileg a megállapodás nélküli kilépést kizárni hivatott parlamenti cirkusza is vezethet végül egy már általa sem annyira kívánt no-deal brexithez. Johnson most vissza akarja dobni a labdát az uniónak, az EU-27-eknek kell döntenie a halasztásról, és ha a britek komolyan veszik a francia vétó lehetőségét, a parlament még megszavazhat bármit, amit Johnson eléjük visz.

  • A Concorde Csoport további tagjai: