Publikációk
Tényleg, micsoda dolog már az, hogy emberek sokaságának nincsen pénze? Hiszen pénzen a boldogságon kívül minden megvehető, pénz nélkül pedig egzisztenciális problémák sokaságával kell szembenéznünk, ha pedig tényleg igen kevés van belőle, az egyenértékű a nyomorral, a kiszolgáltatottsággal, a megaláztatással. Arról nem is beszélve, hogy ha a pénzzel nem vagy alig rendelkezők pénz hiányában nem költenek pénzt, akkor a gazdaság szereplőinek összes jövedelme, tehát a gazdaság mérete kisebb lesz, azaz a pénzzel jobban vagy egyenesen jól állók is szegényebbek lesznek a lehetségesnél.
Publikációk
Néhány napja világossá vált, hogy az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó hidegháború első igazán súlyos ütközése a hongkongi válság kapcsán alakul ki. Ennek gazdasági jelentősége felmérhetetlen, de mindenképpen nagyságrendekkel nagyobb lesz annál, mint amit a legtöbb megfigyelő gondol erről a kereskedelempolitikai vitáktól tematizált évek után.
Publikációk
A vállalatvezetők egyre későbbre várják a normális üzletmenet visszatértét, optimista befektetőt lasszóval sem lehet fogni, és ahogy a válság egyre durvább számokban jelentkezik a fogyasztási, munkanélküliségi adatokban, egyre jobban látszik, hogy a politikusok is olyan egyenletet próbálnak megoldani, aminek nincs kész megoldókulcsa. És mindennek dacára az S&P 500 index 30 százalékot emelkedett a márciusi mélypontról, ami a fundamentális befektetőknek teljesen szürreális a jelenlegi vállalati kilátások mellett.
Publikációk
Sajnos a mostani válság előtt sincs lényegesen jobb állapotban a magyar gazdaság – ha az ország nemzetközi kitettsége és a magánszektor adóssága kisebb is –, mint 2008-ban: a növekedési ütem csalóka, ha dollárban számolunk a GDP egyenesen csökkent, de az államadósság, a költségvetési helyzet és a monetáris politikai mozgástér sem jobb, mint bő tíz évvel ezelőtt. Elfelejtettük az aranyszabályt, hogy akkor kell tartalékot képezni a rossz időkre, amikor a gazdaság magától is működik. Ezt megtanulnunk már csak azért is fontos lenne, mert aligha ez a járvány vagy válság lesz az utolsó.
Publikációk
Michael Jordan most 57 évesen is többet keres évente, mint napjaink legmenőbb kosárlabdázói. Ez a már lassan 36 éves cipőszerződésének a gyümölcse. A most vetített „The Last Dance” chicagói sikeréveket bemutató tízrészes dokumentum sorozata már megmutatta azt, hogy eredetileg Jordan Adidasban szeretett volna játszani. Ám jelentős részben az ügynökének köszönhetően is a történet végül teljesen másként alakult. Így lett 1984-ben Jordan a Nike ikonikus figurája.
Publikációk
A világjárvány által kiéheztetett sportrajongók számára kiváló sorozatot vetít napjainkban a Netflix „The Last Dance” címmel. A tízrészes anyag a Chicago Bulls és Michael Jordan diadalmenetét dolgozza fel, különös hangsúllyal az utolsó 1997/98-as szezonra. Túl Michael Jordanen sok kiválóságot mutat be a sorozat és mondanivalója messze túlmutat a kosárlabdán. Az „Utolsó tánc” nem más, mint egy online coaching lehetőség a kiválóságról. Tanítás a versenykörülmények közötti megedződésről. Sorozatajánló.
Publikációk
A kampány érdemi része még el sem kezdődött, de a demokraták előnye mérhető, köszönhetően Trump és a COVD-19 együttes pusztításának. Az elnök lépéshátrányban van, ami az amúgy sem megfontoltságáról hírhedt elnököt kapkodásra és hibákra késztette. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az elmúlt két hétben a válság hatására négyszer annyian fordultak munkanélküli segélyért a kritikus „billegő államokban”, mint amennyi szavazattal ezekben az államokban biztosította sikerét 2016-ban. A legfontosabb kérdés, hogy azalatt a pár hónap alatt, ami még a választásokig hátravan, képes-e a gazdaságot visszakormányozni egy olyan szintre, ami szavazatok megtartását eredményezné.
Publikációk
Sergio Leone 1964-es, a kritikusok által erősen lenézett, de Clint Eastwood karrierjét berobbantó, közönségsikerré lett spagetti-westernfilmjéhez hasonló jelenleg az amerikai deviza helyzete: olyan dollárhiány alakult ki, hogy sokan talán ölnének is egy maréknyi dollárért. A szakemberek, azaz az elemzők szerint a FED radikális monetáris politikai lazítása, a rendkívüli kamatcsökkentés lényegében a nulla körüli szintre, illetve a most már felső korlát nélküli eszközvásárlási program az amerikai deviza árfolyamának gyengülését hozza majd, a „közönség”, azaz a befektetők és más piaci szereplők viszont ezzel ellentétesen folyamatosan a vételi oldalon álltak az elmúlt hetekben. Mi az oka annak, hogy miközben logikus lenne a dollár gyengülése, ennek pont az ellenkezője történt?
Publikációk
A múlt hét két legérdekesebb amerikai részvénypiaci eseménye az volt, hogy szinte egyszerre kommunikálta Jeff Bezos és Elon Musk azt, hogy az általuk vezetett Amazon és Tesla részvényeinek árfolyama túl magas. Ilyen kaliberű technológiai vezetőktől ilyen megnyilatkozást nem láttunk az elmúlt években. Nemhogy kettőt 24 órán belül. Mindkettejük alapvető problémája az, hogy a koronavírus járványhelyzet közösségi távolságtartáson alapuló, elkövetkező hónapokra és negyedévekre várható kezelése nagyon sok pénzébe fog kerülni vállalataiknak. Hiába gondolta eddig őket a befektetői társadalom szuperhősöknek, a mostani járványra ők sem immunisak.
Publikációk
A vezető amerikai indexekben nagyon erős súllyal reprezentált öt technológiai behemót (Microsoft, Apple, Amazon, Google és Facebook) 48-49 órán belül teszi közzé idei első negyedéves gyorsjelentését. Emellé a FED ma este, az EKB pedig holnap délután tartja kamatdöntő ülését. Ez a híráramlási kombináció még békeidőben is szignifikáns és hetekig tartó indexmozgások kiindulópontja szokott lenni. Az elmúlt hetek sávozása után most vajon most merre mozdul meg az intézményi pénz? Ez április végének a nagy kérdése.