Publikációk
A trend az egyik legjobb barátja a tőzsdei befektetőknek, ha tisztelik azt. A tavaly nagy számban a piacra érkező újdonsült befektetőnek a bikapiaci trend már egyenesen pártfogója és védőangyala volt. A folyamatos emelkedés a legrosszabb momentummal vett pozíciókból is nyertes ügyletet csinált. Ezzel szemben az idén játszott, shortosok kifacsarására fókuszáló ügyletek már messze nem ilyenek. Villámgyorsan kialakul bennük egy extrém ár-forgalom pár, ahol a rutinos rókák eladnak. Azok a fiatalok pedig, akik ilyen helyzetekben stop megbízás nélkül vásárolnak, gyors és komoly bukásba kerülnek. Ráadásul olyan fajtába, amire nincsen mentőcsomag.
Publikációk
A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak? Ezek és hasonló kérdések merülhetnek fel azokban, akik már belekóstoltak a CBDC (central bank digital currency) betűkombináció mögötti rejtelmekről szóló, 2020-ban látványosan növekvő számú cikkbe és tanulmányba. De ezeket a kérdéseket vette alapul a BIS (Bank of International Settlements, Nemzetközi Fizetések Bankja) is, amikor összeállította a jegybankoknak szóló legfrissebb CBDC-kérdőívet, melynek eredményeit január végén tették közzé.
Publikációk
Michael O’Higgins „világ kutyái” (Dogs of the World) stratégiája alapján minden év januárjában megnézzük, melyek voltak a világ legrosszabb befektetései. A stratégia leegyszerűsítve arra épül, hogy az átlaghoz való visszatérés működik a hatékony tőkepiacokon, így az adott év legrosszabbul teljesítő piacai („dogs”) a következő időszakban kimagasló eredményeket érhetnek el. A görög gazdaság az elmúlt évtized során ötször került fel erre a nem éppen hízelgő listára.
Publikációk
Annyira szép és jó minden a szervezett piacok környékén, hogy a professzionális befektetők körében zajló diskurzusban és a nyilvános kommunikációban az egyetlen komoly kockázatként már csak éppen ez a rendkívül pozitív hangulat, és a szélsőségesen optimista pozicionáltság kérdése merül fel. Bár a mi kis vírusunk mutációi kezdik némileg árnyalni a vakcinák által rózsaszínre festett képet, egyelőre a járvánnyal kapcsolatos uralkodó narratíva hozzávetőleg a győzelmi jelentések szokásos elemeiből áll, miközben a globális fiskális és monetáris stimulus teljes erővel dübörög.
Publikációk
Az a történelmi esemény valószínűleg mindenkinek megvan, amikor a többszörös sakkvilágbajnok Garri Kaszparovot 1997-ben legyőzte az IBM szuperszámítógépe, a Deep Blue. Az viszont talán kevésbé közismert, hogy néhány évvel később, 2005-ben Kaszparov kezdeményezésére a playchess.com megrendezett egy olyan freestyle, online sakktornát, amelyen a számítógép és az ember szólóban és csapatban, ember-számítógép-kentaurként is indulhatott, és a tornát egy kentaur csapat nyerte meg. Ilyen versenyeket a mai napig rendeznek, és az ember-gép-kentaurok még a 2010-es évek közepén is vezették a kentaurranglistákat. Bár a számítógépek teljesítménye folyamatosan fejlődik, Kaszparov még a közelmúltban is a kentaurok további erőfölényét várta.
Publikációk
Az elmúlt években a Magyar Telekom a valós készpénztermelő képességéhez képest jóval szerényebb osztalék-kifizetést valósított meg. Akár 1, 3, 5 vagy 10 éves távon nézzük, a nagy papírok közül a BUX leggyengébben teljesítő papírja a Telekom. Az alulteljesítésnek azonban nincs köze a vállalat gazdasági teljesítményéhez, a Magyar Telekom menedzsmentje egészen kiváló munkát végzett az elmúlt években, így a cég fundamentumai évről évre javultak. Egyetlen dolog nem javul, és ez a részvény árfolyama. Ennek oka pedig a fájóan hiányzó transzparens osztalékpolitika, egy olyan osztalékpolitika, amely biztosítja az optimális tőkeszerkezet fenntartását.
Publikációk
Guy Ritchie ikonikus filmjében, a Blöffben van egy kiváló jelenet, amikor egy vérbeli alvilági figura magyarázza el három botcsinálta gengszternek, hogy mi a különbség a fegyvereik között. Teljesen hasonló a helyzet a tőkepiacon is egy felfokozott hangulatú időszak végső stádiumában. Az eredeti sikereket rengetegen másolják ilyenkor le. És a kínálati oldal friss reprezentánsaira ritkán írják fel a Sivatagi Sas .50 feliratot.
Publikációk
Ha 2020 makrogazdasági slágerkérdése a V vagy W vagy L vagy K vagy R vagy…? azaz a globális járványkrízisből való kilábalás pályájának alakja volt, akkor 2021 hasonló címére jó eséllyel pályázhat az a dilemma, hogy felrobban-e az infláció a járványügyi korlátozásokkal lefojtott globális kereslet gyors újjáéledése nyomán. Első pillantásra logikusnak tűnhet, hogy így legyen, és az emellett érvelők számos tényezőt tudnak felsorakoztatni, melyek az inflációs félelmek alátámasztására alkalmasnak látszanak.
Publikációk
A 2008-2009-es és a 2020-as gazdasági válságokra adott monetáris politikai válaszok sok értelmezés szerint kikezdték a jegybankok autonómiáját és hitelességét. Különböző ütemben ugyan, de a monetáris hatóságok az Atlanti-óceán mindkét partján eljutottak oda, ahová a Bank of Japan már az 1990-es években megérkezett: praktikusan korlátlan finanszírozást biztosítanak a kormányoknak, a költségvetéseknek annak érdekében, hogy azok a fiskális expanzió eszközeivel fel tudják venni a harcot a gazdasági aktivitás összeomlásával szemben.
Publikációk
Jogában áll-e több millió fiatalnak az interneten egybekapcsolódva irracionális befektetési döntéseket hoznia? Jogukban áll-e totálisan bekeríteni shortosokat? A közösségi média által uralt világukban, egy „winner takes it all” típusú társadalomban, ahol a FOMO, a pénznyomtatás és a társadalmi egyenlőtlenség ennyire meghatározóak, nem biztos, hogy velük van a legnagyobb probléma. Persze nagy valószínűséggel sok friss robinhoodos-reddites befektető lesz csalódott a történet végén.