Fordított devizaháborút hoz az emelkedő infláció?

Talán egyre többen érzik úgy mostanában, hogy az inflációs aggodalmak elemzése lassan a lerágott csont kategóriájába kezd kerülni: keresleti boom a gazdasági nyitás során, szárnyaló tőzsdei alapanyagárak, látványosan megugró tengeri szállítási költségek, felfelé kúszó lakossági és kötvénypiaci inflációs várakozások, helyenként a bérnövekedést gyorsító munkaerőpiaci változások.

Erős forinttal az infláció ellen?

A címben jelzett erős forint meglehetősen relatív: a június első napjaira stabilizálódni látszó 350-es szint alatti euró-forint árfolyam májusi elmozdulása látványos, 3,5 százalékos forinterősödést tükrözött. A magyar fizetőeszköz azonban még mindig gyengébb szinten áll, mint a Covid-korlátozások tavaly márciusi kezdete előtt.

Itt nincsenek globális megoldások

A világjárvány jelentős terhet ró az egészségügyre, a gazdaság bizonyos szektoraira és a lakosság egészére is. Az oltás enyhítheti a nyomást rajtunk és a rendszeren, azonban a járvány okozta mentálhigiénés kihívások még évekig velünk maradnak. A hatások szerteágazók, így már a problémák azonosítása sem magától értetődő, kezelésüket pedig, attól tartok, hogy szőnyeg alá söprik, de legalábbis háttérbe szorítják.

Buborékok és sztripperek

Tőkepiaci buborékok mindig is voltak, vannak, és még lesznek is, aminek az egyik alapvető oka, hogy a kialakulásukhoz nem túl bonyolult a recept: kell egy könnyen befogadható alapgondolat, ami eljut a tömegekhez, majd erre ráépül egy ipar, végül pedig kiderül, hogy az alapgondolat mégsem volt igaz, és az egész kártyavár összedől. A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanár lufin át, egészen a dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.

Miért nem estek májusban a vezető részvényindexek?

Bár április végén már gyülekeztek a viharfelhők az amerikai és a globális részvényindexek felett, végül a sokak által várt 10-15 százalékos esések elmaradtak. Sőt, a hónap végére a vezető globális részvényindexek szinte mindegyike pluszban zárt. Az esés nem a részvénypiacon jött, hanem ahogy február és április között is, a vezető indexeken kívüli túlfűtött instrumentumokban, ezúttal a kriptodevizák szegmensében. De miért? Erről szól a mostani írás.

Örömhír a bikáknak: sajátrészvény-visszavásárlás újratöltve

Az S&P 500 index vállalatai idén május 7-ig összesen 504 milliárd dollár értékben jelentettek be sajátrészvény-visszavásárlást, ami új rekordnak számít. Reneszánszát éli ez az árfolyamtámogató vállalati tevékenység, és a hatása már a részvénypiaci teljesítményben is megmutatkozik. Az S&P 500 Buyback Index idén május közepéig tíz százalékponttal teljesítette felül a normál S&P 500 indexet.

Az EU-ban az egyik legnagyobb drágulás a magyarokat sújtja több éven át

Sokan a pénztárcájukon érezték az elmúlt hetekben, hogy gyorsulni látszik a drágulás, ők kaptak megerősítést a minap közölt adattal: a statisztikai hivatal áprilisban 5,1 százalékos inflációt mért, vagyis az árak Magyarországon ennyivel haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez még az elemzők fokozódó drágulásra vonatkozó várakozásait is felülmúlta, egyben az elmúlt nyolc év legmagasabb adatát jelenti.

A nagy kriptobukta

A kriptodeviza lett a tőkepiac igazi szent tehene. Rosszat senki se mer írni róla, jót meg viszonylag nehéz, legalábbis közgazdászként. Az alábbiakban a fenti szent tehén esetén magam részéről elengedem a polkorrektséget, közgazdászként, befektetőként próbálom elhelyezni. Először is nem célom megjósolni, hogy mikor omlik össze a kriptolufi, hogy holnap vagy esetleg csak tíz év múlva, bár tarthatunk attól, hogy minél később, annál nagyobbat fog csattanni. Arról viszont van véleményem, hogy mégis mi lehet ez, és hogy hol helyezném el – hangsúlyozottan közgazdászként – a fenti valamit a térben.

Amikor a 2020-as fagyi visszanyal: nincs mese, beindult a tőzsdei rotáció

Az elmúlt hónapokban a 2018 és 2020 között megszokott rend antivilágát figyelhették meg a befektetők a részvénypiacokon. Az intézményi rotáció kedvencei a hagyományos részvények közül, míg az áldozatai a korábbi technológiai lieblingek közül kerültek ki. A teljesítménykülönbségek pedig pár hónap alatt egészen magasak tudtak lenni. Miközben a Dow Jones Transportation Average Index 14 egymást követő emelkedő héttel 30+ százalékot tudott emelkedni, addig a tavalyi szupersztár ARK Innovation ETF 30+ százalékot esett.

Kollégiumi pókerklubból a világ tetejére: az ismeretlen Susquehanna-sztori

Póker, lóverseny, opciók, ETF-ek, kriptodevizák és TikTok – ha találomra mondanunk kellene pár hívószót egy jó sztorihoz 2021-ben, akkor az előbb felsoroltak valószínűleg a top választásaink között lennének. Ritkán találni olyan sztorit, ami ennyire sok felkapott témához kapcsolódik, és még ritkább az, hogy szinte még senki sem hallott róla. Az itthon szinte ismeretlen Susquehanna története pont ilyen, amit vendégszerzőnk írásából ismerhetünk meg jobban.

  • A Concorde Csoport további tagjai: