Publikációk
Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.
Publikációk
Amikor majd pár év vagy évtized múlva a gazdaságtörténészek megírják a Covid–19 által okozott különféle sokkok történetét, akkor ebben véleményem szerint külön fejezet lesz a tőkepiaci részben az, amely az adrenalin-hadsereg létrejöttéről fog szólni. Adrenalin-hadseregen azt a sok tízmilliós fiatal befektetőréteget értem, amely a koronavírus-világjárvány alatt kezdett el tőzsdézni. És az ő stílusuk nagyon más, mint bármely korábban ismert tőkepiaci szereplő által alkalmazott harcmodor.
Publikációk
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció.
Publikációk
Talán egyre többen érzik úgy mostanában, hogy az inflációs aggodalmak elemzése lassan a lerágott csont kategóriájába kezd kerülni: keresleti boom a gazdasági nyitás során, szárnyaló tőzsdei alapanyagárak, látványosan megugró tengeri szállítási költségek, felfelé kúszó lakossági és kötvénypiaci inflációs várakozások, helyenként a bérnövekedést gyorsító munkaerőpiaci változások.
Publikációk
A címben jelzett erős forint meglehetősen relatív: a június első napjaira stabilizálódni látszó 350-es szint alatti euró-forint árfolyam májusi elmozdulása látványos, 3,5 százalékos forinterősödést tükrözött. A magyar fizetőeszköz azonban még mindig gyengébb szinten áll, mint a Covid-korlátozások tavaly márciusi kezdete előtt.
Publikációk
A világjárvány jelentős terhet ró az egészségügyre, a gazdaság bizonyos szektoraira és a lakosság egészére is. Az oltás enyhítheti a nyomást rajtunk és a rendszeren, azonban a járvány okozta mentálhigiénés kihívások még évekig velünk maradnak. A hatások szerteágazók, így már a problémák azonosítása sem magától értetődő, kezelésüket pedig, attól tartok, hogy szőnyeg alá söprik, de legalábbis háttérbe szorítják.
Publikációk
Tőkepiaci buborékok mindig is voltak, vannak, és még lesznek is, aminek az egyik alapvető oka, hogy a kialakulásukhoz nem túl bonyolult a recept: kell egy könnyen befogadható alapgondolat, ami eljut a tömegekhez, majd erre ráépül egy ipar, végül pedig kiderül, hogy az alapgondolat mégsem volt igaz, és az egész kártyavár összedől. A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanár lufin át, egészen a dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.
Publikációk
Bár április végén már gyülekeztek a viharfelhők az amerikai és a globális részvényindexek felett, végül a sokak által várt 10-15 százalékos esések elmaradtak. Sőt, a hónap végére a vezető globális részvényindexek szinte mindegyike pluszban zárt. Az esés nem a részvénypiacon jött, hanem ahogy február és április között is, a vezető indexeken kívüli túlfűtött instrumentumokban, ezúttal a kriptodevizák szegmensében. De miért? Erről szól a mostani írás.
Publikációk
Az S&P 500 index vállalatai idén május 7-ig összesen 504 milliárd dollár értékben jelentettek be sajátrészvény-visszavásárlást, ami új rekordnak számít. Reneszánszát éli ez az árfolyamtámogató vállalati tevékenység, és a hatása már a részvénypiaci teljesítményben is megmutatkozik. Az S&P 500 Buyback Index idén május közepéig tíz százalékponttal teljesítette felül a normál S&P 500 indexet.
Publikációk
Sokan a pénztárcájukon érezték az elmúlt hetekben, hogy gyorsulni látszik a drágulás, ők kaptak megerősítést a minap közölt adattal: a statisztikai hivatal áprilisban 5,1 százalékos inflációt mért, vagyis az árak Magyarországon ennyivel haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez még az elemzők fokozódó drágulásra vonatkozó várakozásait is felülmúlta, egyben az elmúlt nyolc év legmagasabb adatát jelenti.