Publikációk
Nehéz racionális magyarázatot találni arra, hogy miért érné meg az államnak 4,4 milliárd euróért visszavásárolnia a Budapest Airportot, ugyanakkor mindeddig nagyon keveset tudni a felvásárlás részleteiről, ami nehezíti az értékelést. Ha a hírekből összekaparható információkat vesszük alapul, akkor a Budapest Airport jelenlegi tulajdonosai hamarosan nagyon jól járnak: a magyar állam 4,4 milliárd euróért (közel 1600 milliárd forintért) készül megvásárolni a céget.
Publikációk
Álmos hétfő reggel volt, mégis lelkesen ébredtem. Az előző héten kaptam a telefont, hogy Attila barátom felébredt négy éve tartó kómájából, és a héten meglátogathatom. Kapva kaptam az alkalmon, így már a hét első napján elindultam a város túlsó végén lévő kórházba. Taxiba vágtam magam, nem volt nagy forgalom. Ahogy elhaladtunk egy kormányablak mellett, pusztán a munkanélküli segélyért állók hosszú sora adott vissza valamit a város régi zsúfoltságából. Odapattintottam a taxisnak két bitcoint, így némi borravaló adásának örömével szálltam ki a kórház előtt.
Publikációk
Az idei év az elszálló árakról szól, így már nem lepődök meg, amikor egy baráti vacsora vagy akár egy szombat esti borozgatás közben szinte azonnal előkerül egy-egy olyan sztori, hogy ki és mit vett sokkal drágábban a felújítás vagy építkezés során, mint amennyiért várta vagy gondolta.
Publikációk
Az adatkapitalizmus hirtelen jött uralmának új rendje sok milliárd ember számára vált több szempontból ridegebb világgá. Az elmúlt három évtizedben jóval nagyobb lett a nyomás az egyéneken, ami szorosan kapcsolódik a technológiai világ kibontakozásának és az élet egyre szélesebb területeit leuraló diszrupciónak az egyik jelentékeny mellékhatásához: a társadalmi különbségek szakadéknyi mértékű kinyílásához. Emiatt világunk fejlettebb és kevésbé fejlettebb részén is egyfajta világméretű társadalmi „polgárháború” zajlik milliárdnyi ember között a középosztályban maradásért.
Publikációk
Minden folyamat abba az irányba mutat, hogy az utazási korlátozások teljes feloldása, majd a kereslet normalizálódása után jelentős jegyáremelkedésre lehet felkészülni világszerte, melyet a felgyülemlett kereslet mellett az elmúlt évekre jellemző drasztikusan megváltozó fogyasztói szokások, valamint a szektort általánosan érintő brutális költséginfláció magyarázhat.
Publikációk
Donald Trump visszavágót hirdetett meg a múlt héten az őt januárban letiltó közösségi média platformok ellen. A volt amerikai elnök közösségi médiás vállalatát befogadni készülő SPAC, a Digital World Acquisition részvényeinek az árfolyama erre a bejelentésre két nap alatt az egekbe szökött. Az eseményekkel kapcsolatban két dolgot érdemes megvizsgálnunk. Az egyik az, hogy mekkora spekulatív pénz van egy jól hangzó sztorira 2021-ben a világban. A másik pedig az, hogy megtörtek-e a piacok árazási mechanizmusai.
Publikációk
Az elmúlt húsz év kormányai bár jelentősen eltérő gazdaságpolitikával, összességében nagyon hasonló növekedési pályán vezették az országot. Ha megvizsgáljuk a 2000-es és a 2010-es évek magyar gazdasági fejlődését, szembetűnő, hogy a GDP-bővülése mennyire egyformán alakult a két évtizedben.
Publikációk
Cathie Woodot napjaink talán legismertebb sztárbefektetőjének tartják számon, de growth – avagy növekedési – részvényekbe fektető agresszív befektetési politikájának viszont számos kritikusa is akad. A Wood által kezelt ARK ETF-ek (Exchange Traded Fund – tőzsdén kereskedett befektetési alap) tavaly csillagászati hozamokat értek el masszív tőkebeáramlás mellett, a sikerszéria viszont megtörni látszik: az ARK alapok év eleje óta gyengélkednek, nemhogy érdemi növekedést, leginkább csak értékcsökkenést tudtak felmutatni eddig.
Publikációk
Sorra jelennek meg írások az európai energiaválságról. Idén több podcastban és cikkben foglalkoztunk az energiapiac helyzetével, ugyanakkor nem kérdés, az áremelkedés mértéke minket is meglepett. De vajon miért történt hirtelen ekkora áremelkedés? Mennyire lesz tartós? És mik a hosszú távú hatások?
Publikációk
A kínai kötvénypiacon látott folyamatok, kombinálva az egyre mélyülő globális energiaválsággal és az infláció elszabadulásával, a főbb jegybankok kötvényvásárlási programjának lassulásával, a dollár erősödésével, a koronavírus delta-variánsának terjedésével, és az ipari és logisztikai kapacitások szűkösségével, együtt egy kifejezetten ártalmas kombinációt jelentenek a fejlődő országok kötvényeire nézve. Hová érdemes ilyenkor fordulni? Maradnak a reáljószágok, és azon belül is elsősorban a részvények, amelyek a pénzügyi megtakarítások és befektetések területén jó eséllyel védelmet nyújthatnak az infláció ellen. Azonban közülük sem mindegyik.